Ének és sóhaj [antikvár]

Énes és sóhaj kísérte a Krisztus-legendák szerzőjének, Salkaházi Sára szociális testvérnek életútját is. Élete: csupa ének, csupa dal. Szeme mosolygott, ajka tréfára nyílott, szava fölemelt, keze segített, Szent Pál módjára mindene lett mindenkinek. Halála: halk sóhaj, melyet nem hallott, csak a fölséges Úristen. Aki elfogadta önkéntes életfelajánlását, s Aki megengedte, hogy embermentő munkájáért elhurcolják, és Sára testvér a mai idők gyermeke, az első keresztény vértanuk nyomába lépjen. Élet-éneke és halál-sóhaja benne zeng ezekben a Krisztus-legendákban, melyet halála előérzete közben őmaga rendezett sajtó alá. Amikor írását átadjuk az olvasóknak, kívánjuk: bár tovább zsongana a lelkekben az a dal, melynek első dallamát példaadó életével és hősies áldozatával ő kezdte el zengeni a magyar éjszakában!