Élet-tanulmány a Teremtés könyvéről 3. [antikvár]

ÉLET-TANULMÁNY A TEREMTÉS KÖNYVÉRŐL HARMINCHETEDIK IGEHIRDETÉS AZ ISTENI ELHÍVÁS JELENTŐSÉGE V. AZ ISTENI ELHÍVÁS Bevezetés Ebben az üzenetben a Teremtés könyvének legcsodálatosabb részéhez érkezünk, amelynek az „isteni elhívás" címet adhatjuk (11,10-50,26). A Teremtés könyve ötven fejezetből áll, és három részre osztható. Az elsö (1,1-2,25) a teremtésről, a második (3,1-11,9) a kígyó romboló munkájáról, a harmadik pedig Jehova elhívásáról szól. Mindegyik rész egy jellemző kifejezéssel kezdődik. Az első rész bevezetője: „Kezdetben Isten". A másodiké: „A kígyó pedig ". A harmadiké: „És Jehova" (12,1, héber). A három rész három főszereplője Isten, a kígyó és Jehova. Ez igen jelentős számunkra. Isten teremtő munkája után a kígyó azonnal színre lépett, hogy lerombolja, amit Isten felépített, majd Jehova következett, hogy elhívja választottját. A Teremtés könyve alapvetően erről a három eseményről szól. A Biblia kijelentése szerint a IMózes 1,l-ben használt héber „Elohim" (Isten) szó elsősorban a teremtő Istenre utal. A „Jehova" név azonban Isten és az ember kapcsolatára vonatkozik, az élet szempontjából. „Jehova" része, fő eleme Jézus csodálatos nevének is, mert a „Jézus" név jelentése: „Jehova, a Szabadító." Mivel Jézus nevében benne van Jehova, azt mondhatjuk, hogy Jézus az újtestamentumi Jehova, és Jehova volt az ótestamentumi Jézus. A Teremtés könyvének e három részében azt látjuk, hogy Isten teremtett, a kígyó, azaz a Sátán rombolt, Jehova pedig elhívott. E három részben tehát előfordul a teremtés, a rombolás és az elhívás. Ti melyiket szeretitek a legjobban?