Biztonság és hit [antikvár]

Az olvasó Bukovics István az elmúlt kétévi – többnyire máshol még nem publikált – tanulmányait tartja kézben. Ez a néhány tanulmány még nem indokolná egy rövid antológia kiadását, de a Szerző tudományos pályafutásának ívében egy figyelemre méltó mellékág volt megfigyelhető. Minden bizonnyal, a Wesley János Lelkészképző Főiskolán végzett oktatói szakvezetői tevékenységének is köszönhető, hogy a szerző figyelme a hittudomány kérdései felé fordult. Ez az érdeklődés azonban továbbra is a természettudós, biztonságtudományi – többnyire a saját maga által kidolgozott – módszereket és szemléletet alkalmazva történt. „Új tudományág született” – mondta 2008. december 11-i akadémiai pohárköszöntőjében Michelberger Pál akadémikus. Ezen a napon dr. Bukovics István nyugalmazott tűzoltó vezérőrnagy, egyetemi tanár – a magyar tűzoltóság történetében elsőként – sikeresen megvédte „A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus elmélete” című MTA doktori értekezését. Bár dolgozatai alapvetően elvont elméleti beállítottságúak, segíti a problémák gyakorlati megoldásához szükséges elméleti megalapozottságot is. Világnézetünktől függetlenül elfogadjuk a szerzőnk által oly szívesen idézett boltzmanni mondást: „Semmisem annyira gyakorlati, mint egy jó elmélet” Bukovics hisz abban, hogy a matematika jó elmélet. Ebből következik, hogy az anyag nem könnyű olvasmány. Eredményes tanulmányozása rendkívül széleskörű, nehezen áttekinthető ismereteket és meglehetősen nagy erőfeszítést kíván. Meggyőződésünk, hogy a tucatnyi dolgozat feldolgozása, megéri majd a fáradtságot, különösen akkor, ha az olvasónak menet közben marad annyi szellemi energiája, amivel képes újra és újra feltenni az alapkérdést mi itt a kockázati rendszer és miféle kölcsönhatásokról van szó? Thomas Hobbes válasza: „Keresd a biztonságot”. Szent Pál válasza: „Kövesd az Istennek tetsző megoldást”. Azt hisszük, van közös nevező.