Bemegyek Isten oltárához [antikvár]

Részlet: A Mester hív: "Jöjj, kövess engem!" Amikor az ifjúság tavaszi pompájában a lélek kezdi felfedezni az életet, megmámorosodik az első szerelemtől, viaskodik a pályaválasztás körül, nagy hősi ambíciók lobbannak fel benne és könnyen beledobja magát az élet örömébe, sportba, szórakozásba, társaságba, tanulásba - titokzatos érzés villan fel benne: "Én nagyobbra születtem!" Először talán nyugtalan keresés, elégedetlenség, azután határozottabb, tisztább érzés tetszik fel benne: "Istenért, a lelkekért akarok dolgozni." Az élet kacagva int nekik: "Hagyd a gondolatot!"