A várakozás megszentelése [antikvár]

Advent - latinul adventus, magyarul „eljövetel" - az egyházi esztendő kezdeti szakasza Krisztus Urunk kettős eljövetelére utal. Az első az Úr történeti eljövetele, megtestesülése és születése, ezt ünnepeljük karácsonykor. A második az Úr történelemvégi eljövetele, (eszkatológikus) újra eljövetele a világ végén. Négy adventi vasárnap van. Advent kezdete attól függ, hogy a hét mely napjaira esnek a karácsonyi ünnepnapok. Abban az évben a leghosszabb az advent, amikor december 24-e, szenteste napja szombatra esik, akkor advent pontosan négy teljes hét karácsony előtt, s az első adventi vasárnap már november 27-e. S akkor a legrövidebb az adventi időszak, ha december 24-e vasárnap, advent negyedik vasárnapja, ebben az esetben advent csak december 3-án kezdődik. Természetesen a leghosszabb adventre gondolva készült el ez a naponkénti olvasásra szánt áhítatsorozat. Az áhítatok alapigéinek kiválasztásában az evangélikus egyház által az egyes vasárnapokra és ünnepekre kirendelt textusok segítettek. Az imádságok szövegében - részben vagy egészben - többször idézem az Evangélikus énekeskönyv énekeit, hiszen ezek megzenésített imádságok. Az énekszövegek költői szívükből fakadóan tettek bizonyságot Krisztussal való találkozásuk öröméről.