A kriptonit kiiktatása [antikvár]

BEVEZETÉS Talán ez meglep téged, de sosem akartam olyan sokszor abbahagyni egy könyv írását életemben, mint ezt, és pillanatokon belül megmagyarázom, hogy miért. De először is, hogyan vonatkozhat egy A kriptonit kiiktatása című könyv Krisztus követőire? Engedd meg, hogy röviden elmagyarázzam. A „kriptonit" szót legtöbben Superman képzeletbeli történetéből ismerjük. Amiből gyakorlatilag amerikai népmese lett, eredetileg két középiskolai jó barát, Jerry Siegel és Joe Shuster tollából származott, és először egy képregényfűzetben jelent meg 1938 júniusában. A szuperképességeket birtokló, jóakaratú hős története tökéletes ellenszer volt a náci zsarnokság időszakában. Superman népszerűsége egyre nőtt, végül nem csak nyomtatásban közölték a történetét, de a rádióban, a televízióban, és kasszasikert jelentő mozifilmekben is szerepelt. Egy idő után a történetek kezdtek kicsit egyhangúvá válni a közönség számára Superman sérthetetlensége miatt. Ez arra indította az írókat az 1940-es években, hogy megismertessék velünk a kriptonitnak elnevezett híres anyagot - egy Superman szülőbolygójáról származó vegyületet, ami semlegesíteni tudta emberfeletti képességeit. A kriptonit hatása alatt Superman semmivel sem volt erősebb, mint egy emberi lény. Keresztényként is megvan az a „kriptonit", ami semlegesíti Isten-adta erőnket és jellemünket. Vajon mi az? Hogyan ismerhetjük fel? Hogyan hat ránk egyéni, illetve közösségi szinten? Hogyan hátráltatja hatékonyságunkat és az elveszettek elérésére való képességünket? Vajon mit veszítünk el a hatása alatt? Miért lehet ilyen könnyen elkendőzni? Ez néhány azok közül a kérdések közül, amelyeket érinteni fogunk ebben a könyvben. Ez a huszadik könyv, amit a Szent Szellem segítségével és vezetésével írtam. Ahogy említettem, ennek az írását öt vagy hat alkalommal akartam abbahagyni. Egy oka volt: szemtől szembe állított olyan kérdésekkel, amiket a saját életemben sem tudtam figyelmen kívül hagyni. Meg kellett kérdeznem magamtól: „Vajon megelégszem egy alacsonyabb rendű élettel, mint amire teremtettem? Vajon mi, az egyház együttesen valóban megta-