Pedig mi azt hittük [antikvár]

Bolyki ​Lacit már jól ismerjük. Egyrészt, mint aki a Budapesti Fesztiválzenekarban, a Concerto Budapest együttesben és az Erkel Ferenc Kamarazenekarban komolyzenét, a Bolyki Brothers énekegyüttessel jazzt és gospelt, saját gyülekezetében pedig egyházi zenét játszik. Másrészt, mint írót, akinek már harmadik könyvét vehetjük kezünkbe. Előző két könyve (Milyet zenét szeret Isten? és a Kegyelem és kalmárszellem), komoly sikert értek el a magyar keresztény könyvpiacon. Sőt, mindkettőnek már többszöri kiadása jelent meg! Új könyvének címe: Pedig mi azt hittük. A könyv alcíme lett a legfelkavaróbb : Valláskárosultak evangéliuma Bizonyára direkt lett ez az alcím ilyen „ütős”, mert nem is gondolnánk, hogy milyen sokan vannak, akik „belebetegednek” hitükbe…annak ellenére, hogy mindenüket feláldozzák és teljesen átadják magukat az Úrnak, mégis valamiért egy hamis Istenképük alakul ki. Az emmausi úton olyan emberek találkoznak a Mesterrel, akik egyszer már találkoztak vele, akik hittek benne, vele jártak. Valaha izzott a szívük, de ez a szív kihűlt, amikor a szilárdnak látszó hit és reménység szertefoszlott. A dolgok nem úgy alakultak, ahogy remélték. Pedig azt hitték, hogy… Manapság is hívő emberek tömegei járnak kiégett szívvel az élet emmausi útjain. Elhagyták gyülekezeteiket, otthagyták a korábban lelkesen végzett szolgálatikat. Külsőségekben ugyan megtartották a hívő életük kulisszáit, de a szívük mélyén már rég kihűlt a tűz. Ilyenkor marad a fájdalom, a csalódás, az önmarcangolás és az üresség, vagy a keserű cinizmus: Pedig mi azt hittük… pedig mi azt reméltük. Mi történhetett? Hogyan tovább? Rájuk gondolva és feléjük fordulva született meg ez a könyv.