Bővebb ismertető
ELŐSZÓ
Az új fordítású Biblia megjelenése 1975-ben kiemelkedő jelentőségű esemény volt a magyarországi protestáns és ortodox egyházak életében. A Károli-reví-zióként kezdődő, de időközben új, önálló bibliafordítássá érő munka annak idején azzal a céllal született, hogy érthető, aktuális magyar nyelven tolmácsolja Isten igéjét. Első revíziója 1990-ben látott napvilágot, s azóta is abban a formában olvasták és használták a Magyar Bibliatársulat tizenkét tagegyházának gyülekezetei és a bibliaolvasó nagyközönség. Az új fordítás az olvasók körében kedvező fogadtatásra taláh, és napjainkra az egyik legkeresettebb bibliafordítássá váh mind az egyházi istentiszteletek, mind pedig az egyéni kegyesség szolgálatában.
Egy bibliarevízió megkezdésének általában három oka van: a bibliatudomány fejlődése, a nyelv folyamatos változása és azok a társadalmi események, amelyek gyakran új missziói helyzet elé állítják a keresztyén egyházakat. Úgy ítéljük meg, hogy a jelenlegi bibliarevízió mindhárom szempontból időszerű és szükséges volt. A most kézben tartott revideált kiadás története az olvasói észrevételek gyűjtésével kezdődött 2006-ban. 2009-ben elindult az érdemi revíziós munka, amely négy év elteltével, 2012 végén fejeződött be.
Alapvető revíziós elvünk volt, hogy tiszteletben tartsuk az 1975-ös bibliafordítás (és az 1990-es első revízió) döntéseit, és csak ott változtassunk, ahol azt a bibliatudomány mai állása mindenképpen szükségessé tette, és ahol a változtatással kapcsolatban konszenzus alakult ki a revíziós munkabizottságban. Az Ószövetség alapszövege az 1997-es kiadású Biblia Hebraica Stuttgartensia, az Újszövetségé pedig a 27. kiadású Nestle-Aland Nóvum Testamentum Graece volt. Ugyanakkor meg kívántuk őrizni az új fordítású Biblia alapvető szövegkritikai és fordítási döntéseit, a bibliai szöveg tagolását és az emelkedett, mai beszélt köznyelvi szintet. Általában és mindenütt törekedtünk a „jó magyarságú" nyelvi megoldásokra. A revízió céljául tűztük ki a korábbi fordítás idejétmúlt vagy túlontúl időhöz kötött, értelemzavaró, következetlen vagy nehezen felolvasható megfogalmazásainak javítását. Változtattunk azoknak a nehezen fordítható igehelyeknek a megfogalmazásán is, amelyeknél az új fordítás önálló vagy a konszenzustól eltérő megoldási kísérleteit a bibliatudomány újabb eredményei nem igazolták.
Bár megőriztük a jól ismert, „bevett" bibliai nevek többségét, következetesebben igyekeztünk alkalmazni az új fordítású Biblia névátírási gyakorlatát. Ezen belül is külön feladatot jelentett a tulajdonnevek átírásának egységesítése: az