Erdélyi utazások kézikönyve [antikvár]

ELŐSZÓ Ez a kézikönyv nem az "Utazások Erdélyben" című útikalauz nyomdokain kíván haladni, amelyet a Panoráma jelentetett volt meg a 70-es években, dr. Bálás Gábor, majd dr. Mátyás Vilmos szerkesztésében, aminek újabb és újabb, javított kiadásai láttak nyomdafestéket. Nem kívánjuk követni, még korszerűsített formában sem annak a könyvnek szellemiségét, a "szocialista testvériség" eszméjét, amely minden jó szándék ellenére, azokat az útikönyveket megcsonkította, mintegy megcenzúrázva a történelmet, de még a földrajzot is. Átvette a román történészek tudatos hamisításait, elkerült helységeket, amelyek fontos szerepet játszottak a magyar történelemben. Egyáltalán: elködösítette azt a történelmi igazságot, hogy Erdély a honfoglalástól kezdve a trianoni békeparancsig Magyarország szerves része, a magyar nyelv, a magyar szellem, a nemzet otthona volt. Természetesen, egy útikönyv nem történelmi, vagy irodalmi mű, tehát nincs módja pontosan követni az etnikai változásokat, az Erdélyben erőszakkal végrehajtott "népcseréket". De elöljáróban el kell mondanunk, hogy az eltelt fél évszázadban a nemzetiségi helyzet, a lakosság összetétele alapvetően megváltozott. Utazásaink során végigmegyünk dél-erdélyi falvakon, városokon, amelyeknek épületei a német kézművesek stílusát, tudását dicsérik. De ezekben az épületekben most románok laknak, főleg a Kárpátokon túli román tartományokból odairányított "foglalók". A hajdanán magyar városokban, különösen az új lakótelepeken ma döntő román többséget találhatunk. Ez alól csak a Székelyföld kivétel, de Marosvásárhely, a "székely főváros" nélkül, ahol a betelepítés Ceausescu-diktatúra alatt már-már román többséget hozott létre. Mindezt jó tudnunk, amikor Erdély földjét járjuk. Turisták számára Erdély ma már könnyűszerrel megközelíthető, személygépkocsival egyénileg, vagy autóbusszal csoportos kirán-