Barangolások Kárpátalján [antikvár]

HEGYKOSZORUK KÖZÖTT A földtörténeti értelemben fiatalnak számító Eurázsiai-hegy-ségrendszer egyik jellegzetes vonulata a Kárpátok, amely a Bécsi-medencétől egészen a bulgáriai Timok folyó völgyéig mintegy 1500 kilométer hosszan húzódik, és tagjai átlagosan 150-250 kilométer széles ívet írnak le. A kárpáti vonulatok ívei által közrezárt Kárpát-medence a földtörténeti újkorban keletkezett fiatal süllyedékterület. Peremi részein jellegzetes hegylábi törmeléklejtők, míg belsejében a folyók hordalékai által feltöltött alföldek találhatók. A Kárpátok több fejlődési ciklusban a Tethys ősóceán évmilliók alatt felhalmozódott üledékeiből gyűrődött fel az afrikai és az eurázsiai kőzetlemezek összeütközésének következményeként. A hegységképződés a központi, úgynevezett kristályos vonulat kiemelkedésével kezdődött, majd ennek lepusztulásával alakult ki később a Morva-medencétől egészen Brassóig húzódó, takaróredők formájában rendeződött külső homokkőövezet. A Kárpátok harmadik, mészkőszirtövezete a későbbi felgyűrődések során alakult ki, és a Kis-Kárpátoktól a Király-kőig tart. Ez a terület nem alkot egységes vonulatot, mert ezek a mészkőszirtek egymástól elkülönülve, meredek lejtőkkel emelkednek ki korábban keletkezett környezetükből. A Kárpátok legfiatalabb, negyedik vonulatát az a belső vulkáni övezet alkotja, amely a Börzsönytől a Hargitáig terjed. A vulkáni kúpok sorozatának andezitből, riolitból és bazaltból álló lávatakarói lepusztulásuk során tápanyagban gazdag fennsíkokkal és törmeléklejtőkkel gazdagították e tájat. A Kárpátok négy, nagyjából párhuzamosan futó lánca között számos hegyközi és peremi medence, illetve hosszanti és harántvölgyek sokasága található, amelyek az egész hegységrendszer területén nagyban megkönnyítik a közlekedést. A Kárpátok egyes ágait, íveit elhelyezkedésük és magasságuk alapján szokás elkülöníteni. Ennek alapján az első az