Aphrodité szigetén [antikvár]

A ​neves tudósító legújabb úti beszámolója az olvasókat Ciprus szigetére vezeti, amelynek partjainál született a tenger habjaiból a görög mitológia szerint Aphrodité, a szépség és a szerelem istennője. a természeti kincsekben gazdag sziget sok ezer éves történelme folyamán gyakran cserélt gazdát. A 8000 évvel ezelőtt méhkas-házakban lakó kőkoriak idejétől kezdve föníciai, egyiptomi, görög, római, bizánci, mór, keresztes és török seregek és kereskedők zsákmányolták ki, vagy dúlták fel és építették újjá városait, végül az angolok nyilvánították koronagyarmattá. Csak másfél évtizede nyerte el függetlenségét ez a különös, sok kultúra nyomát és hatását őrző, kétharmad részben görög, egyharmad részben törökök lakta föld. De történelme korántsem jutott nyugvópontra… Szilágyi Éva nemcsak a sziget ős-, ó- és középkori kincseit, természeti szépségeit mutatja be olvasóinak, hanem a mai embereket és életkörülményeiket is, azt a különös helyzetet, amit a sziget kettéosztottsága és az ENSZ-katonák jelenléte teremt. Felkereste az elnök-érsek Makarioszt, eljutott a falusi csipkeverő asszonyokhoz és a primitív festő cipészhez. Ciprus, az ENSZ 99. tagállama gyakran szerepel a napilapok hasábjain. Szilágyi Éva úti beszámolójának elolvasása után világosabban látjuk, hogy mi minden húzódik meg a róla szóló hírek hátterében.