Egyiptom [antikvár]

A gízai piramisok Egyiptom és lakói Évente köze! másfél millió turista, mindenekelőtt művelődni vágyó európai utazik Egyiptomba, őket az arabok és az amerikaiak követik. Míg a gazdag arabok a forró sivatagi nyár elől a szórakoztatóbb Kairóba menekülnek, az ide látogatók többségét a régi Egyiptom kulturális emlékei vonzzák ebbe az országba. Az „Egyiptom" név görög eredetű. Maguk az egyiptomiak „fekete" és „vörös" országról beszéltek, ami alatt a Nílus termékeny völgyének sötét földjét, illetve ennek sivatagos környezetét értették. Ez az ellentét máig fennáll: Egyiptom területének 96%-a sivatíig; a fennmaradó 47o-on 54 millió ember zsúfolódik össze (1989). Egyiptom „a Nílus ajándéka": a folyam által odahordott talaj a világ legtermékenyebb országává tette. Egyben arra is rákényszerítette az embereket, hogy szervezzék meg a működőképes öntözési rendszert és a mezőgazdasági munkát. Ezen a módon már korán központosított politikai rendszer jött létre, amely az emberiség egyik legősibb magas kultúrájának alapjává vált. Egyiptom eseményekben dús történelme 5000 év során bámulatra méltó folyamatosságot mutat: a Nílus, az ország és a parasztok élete alig változott meg; ahogy pedig az ösi egyiptomiak számára országuk volt a kozmikus rend központja, úgy a maiak „a világ anyjának" tartják. Az idegen számára mindez alig hihető. Kairó utcáinak emberforgataga, a végtelen közlekedési dugók, a szemétgyűjtők szegényes szamárkordéi, a düledező nyomornegyedek mellett elterülő modern be-vásárolóközpontok, a lárma, a bűz és a lázas sürgés-forgás egytől egyig olyan fejlődő országra utalnak, amelynek alapvető problémája abban áll, hogy növekszik a lakosság száma és a rendelkezésre álló földterület közötti aránytalanság. Egyiptom ugyanakkor az idegenforgalom célpontja is, amely elől a turista nem zárkózhat el: nem zárkózhat el az emberek derűje és spontaneitása, a Nílus-völgy sajátossága, az összes korszak kulturáHs emlékművei - végül pedig nem a kairói káosz elől. FÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉS Egyiptom kultúrtörténetét csak az ország különleges földrajzi helyzetének ismeretében érthetjük meg. Egyiptomot először sivatagos környezete óvja és elszigeteli, másrészt azonban nem maradt az őt körülvevő négyféle világnak: a Szahara sivatagjának, Fekete-Afrikának, a Közel-Kelet-nek és a Földközi-tenger medencéjének hatásától mentes.