Zenta pecsétje és címere [antikvár]

Zentát II. Ulászló magyar király 1506- ban kiadott kiváltságlevelével városi (civitas) szabadalmakkal ruházta fel, így a pecséthasználat jogával is. Az oklevél szerint a körpecsétben Szent Péter kereszt alakban elhelyezett kulcsai, azok felett egy virágzó kalász, fogantyúikban pedig egy-egy kecsege látható, körirata pedig ez: SIGILLUM CIVITATIS ZYNTHA. A pecsét feltehetőleg nem került használatba, mert mind a mai napig sem a pecsét, sem vele lepecsételt irat nem került elő. Ennek az volt az oka, hogy a városi jogállást 1514-ben a rendi országgyűlés nem cikkelyezte be, és miután a török 1526-ban a várost feldúlta, a majd másfél évszázados megszállás alatt a város faluvá süllyedt vissza, és pecsétje is feledésbe merült. A török megszállás megszűntével Zentát újból betelepítették; előbb határőrvidéki sánc és falu (1701-1751), majd mezőváros (oppidum) lett. Ekkor ismét pecséthasználati jogot nyert, pecsétje a volt határőrvidék szimbólumaként egy ovális címerpajzsban álló, bal karjával...