Vesszőnyaláb [antikvár]

Úgy gondolom, a "Vesszőnyaláb" igazán találó cím ehhez a remek kötethez. Találó és jó választás, különösen az idézett mottó ismeretében, hiszen Albertirsa közössége történetének egy igazán fontos szeletét kíséri nyomon Miklosovits László. Aligha vitatható, hogy a helyi művészeti élet legjelentősebb eredményeit képzőművészeink produkálták az utóbbi három és fél, közel négy évtized során. Márpedig egy települési közösség összekovácsolásában, élete mozgásirányainak meghatározásában - az alkotó értelmiségiek mindenkor kiemelkedő szerepet játszanak. így volt, s így van ez Albertirsán a képzőművészekkel. Az ilyesfajta szellemi kovász, önmegismerő és önkifejező erőtér jelenléte a mi településünkön különösen fontos. Nem kis megpróbáltatás ugyanis az egymáshoz képest hajdan inkább csak földrajzi értelemben közel lévő két faluból úgy egy településsé válni, hogy közben a valamikori különböző értékeket minél hitelesebben megőrizzük. Egy ilyen belső helyzetű vesszőhalmaz csak úgy válhat vesszőnyalábbá, ha van ami összekösse a szálakat. Ám a kötelék túlságosan szoros sem lehet, mert akkor ezek a szálak legfeljebb látszólagosan rendeződnek össze. Ilyen kötelék a már említett alkotó értelmiség, melynek Albertirsa esetén talán legmarkánsabb csoportja a képzőművészeké. Róluk és a hozzájuk hasonló helybéli halandók életéről, birkózásairól, eredményeiről szóló életképek sorozata ez a könyv. Miközben olvassuk, mint vásznon a filmkockák, folyamattá rendeződnek, megelevenednek a képek. Miklosovits Lászlónak, de a képek más főszereplőinek is köszönet érte. Fazekas László, Albertirsa város polgármestere