Bővebb ismertető
A Vértes rönkösödött sasbérces fennsíkjának nyugati peremén, 404 m (tszf.) magasan áll a vértesi várrendszer legjelentősebb, legnagyobb vára: a gesztesi vár. A vár alatti völgyben erdőkkel fedett magaslatok között a vártól É-ÉNy-ra szép kis falu ékeskedik: Várgesztes. a falu mai nevét 1917-ben kapta. A korábbi Gesztes, Pusztagesztes, a még korábbi Guedus, Guedech, Geztus, Geztws, Gesthes, Göstesch lett Várgesztessé, a közeli vártól kölcsönözve nevének előtagját. a többi Gesztestől ezzel különböztették meg a kis Komárom megyei falut. A terület minden bizonnyal ősidőktől lakott volt, hisz igen jó lehetőségeket biztosított a vadászó, gyűjtögető előembernek, ősembernek és a későbbi korok embereinek. Tárgyi emlékek a faluból vagy közvetlen közeléből - a vár kivételével - még nem ismertek, de 15 km-es körzetben a történeti idők mindegyikéből kerültek elő tárgyi emlékek. (Előemberi: Vértesszőlősről; ősemberi: Tatáról, Tatabányáról; bronzkori: az Által-ér völgyéből sok helyről; római: Tata, Tatabánya, Környe határából stb.)