Szomorú szigetek [antikvár]

Volt könyvtári példány.
"Harminc éve, amikor a nyakamba szedtem a világot, kiégett tankokat hagytam magam mögött, füstölgő romokat. Lehetetlen volt elfelejtenem, hogy nélkülem épült fel újra az ország, talán még ellenemre is, hiszen nem úgy, ahogyan én elképzeltem Nyugaton. De hát, a napi politikától fényévnyi távolságra éltem, a trópuson. Ráadásul szépirodalommal foglalkoztam, ezt pedig - tudjuk - nem olvassák a politikusok. Bíztam benne, hogy - ha egyszer beengednek - odabent sem lesz semmi bajom... A Wiener Walzer átdübörög a Lajta-hídon. Eszembe jut, hogy valamikor, nagyapáink idejében, ez volt itt a határ. De most nincs idő az ilyen renitens gondolatokra, csikorognak a fékek, a nyílt pálya, ahol megáll a szerelvény már Hegyeshalom." - írja Ferdinandy György hosszú emigrációjának egyik történetében; abban, amelyben egy kiváló - idegen nyelvi környezetben elismert, francia nyelven írt könyveiért többször díjazott - magyar író hazatérését írja le. A sajátját. De mi - minden!? - történhet meg egy magyar íróval Nyugaton harminc év alatt?! El kell olvasni a könyvet, amelyben egzotikus környezetben játszódó történetek éppúgy megtalálhatók, mint az emigráns értelmiségi mindennapos gondjaival foglalkozó kisesszék. Könyvünkben külön fejezetben foglalkozik a szerző Remenyik Zsigmond életpályájával és életművével.