Nő, anya, szerető [antikvár]

A női szexualitás és a nők saját testéhez való viszonyában kulcselem a bizonytalanság. Sosem tudhatom igazán, hogy éppen mi történik bennem. A bizonytalanságból pedig egyfajta szorongás fakad: ha nem hiszek magamban, nem hiszek a testemben, akkor máshol kell keresnem a biztonságérzetet. De nincs is abban semmi meglepő, hogy nem tanulunk meg „önállóan” viszonyulni a testünkhöz, hiszen a mindennapi élet szintjén születésünk pillanatától kezdve különböző társadalmi intézmények gyakorolják a kontrollt a testünk felett. Először el kell sajátítanunk, mi mindent kezdhetünk a testünkkel, ha megszűnnek az azt uraló autoritások. Azonban ez meglehetősen bonyolult. Hiszen nem tudjuk magunkat egy csapásra függetleníteni a társadalomtól és annak intézményeitől - az orvoslástól, a pszichológiától, a pedagógiától, a médiától - a világtól, amelyben élünk. Nem beszélve arról, hogy a szex testi vonatkozásai mellett jogos igényként merül fel bennünk az intimitás, a szerelem vagy épp az elfogadás vágya. A menstruáció, az orgazmus, a várandósság, a szülés, a gyermekágy, a szoptatás vagy a menopauza látszólag biológiai történései éppúgyhatással vannak az önértékelésünkre, párkapcsolatunkra, mint a családi életünkre. Ráadásul a fejünkben mítoszok élnek arról, hogy mi a normális. Ahelyett, hogy a saját vágyainkat, örömünket, intimitásunkat élnék meg, vélt vagy valós elvárásoknak próbálunk megfelelni.Pedig a szexben nincs jó vagy rossz. Ez a könyv is ebben a szellemben íródott, nők ezerféle arcát szeretné megmutatni.