Őrség [antikvár]

Melléklettel. Hátlap belső oldalán matrica nyoma.
Előszó részlet: Vas megye DNY-i sarkában, három országhatár találkozásánál érünk a változatos felszínű őrségi tájra, ahol a dombok és völgyek, a fenyő- és bükkerdők, zöldellő rétek, ivakhátas szántóföldek keskeny szalagjain, a völgyekben csordogáló patakok, a dombhátakon kialakult szeres települések, s az itt található remek népi építészeti objektumok, Árpád-kori templomok ejtik ámulatba a látogatót. Az Őrség az egyetlen olyan tájegység hazánkban, ahol az egykori lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A honfoglaló magyarság őrállókat telepített erre a vidékre, a nyugati kapuk védelmére. A szabadalmas őrállók, mint a király emberei, kiváltságokat élveztek, amiért saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a Ny-i határt, egészen a XVII. század derekáig, amikor jobbágysorba kényszerítették őket.