Szabadkőművesek Trianon előtt [antikvár]

Borítói enyhén kopottasak, karcosak.
A Szabadkőművesek Trianon előtt című könyv tudományos igényességgel megírt történeti monográfia. A szerző áttekinti a szabadkőművesség magyarországi megjelenését a 18. század végétől kezdve. Részletesen vizsgálja az 1867. évi kiegyezés utáni évek eseményeit, amikor megalakultak a kétféle rítushoz tartozó szabadkőműves páholyok. Bemutatja a két nagypáholy közötti tárgyalásokat, amelyek végül 1886-ban az egyesülésükhöz vezettek, ettől az évtől kezdve egységes szervezetben, központi vezetés alatt működtek a páholyok. A szerző ezek után azt vizsgálja, milyen okok miatt és milyen tartalmi elemekkel változott, alakult át a hazai szabadkőművesség, ismerteti a változások tartalmi elemeit, s tárgyalásában eljut egészen az első világháború kitörésének időpontjáig. Dr. Raffay Ernő 1948-ban született Baranyában. Családja Magyarország két végéből származik. apai ágon Csókfalva, Székelyföld, anyai ágon Vasegerszeg, Vas megye. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetem történelem-Kelet-Európa története szakon. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Néhány évig a Károli Kiadó igazgatója. Országgyűlési képviselő (1990-1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990Ó), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988-1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a 19-20. századi magyar történelem és a balkáni népek története. Szűkebb kutatási területe: magyar-román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története.