Polgári kaszinó [antikvár]

Csontos ​János Polgári Kaszinója valóságos intézménnyé vált 2001 júniusa és 2002 májusa között a Magyar Nemzet hetedik oldalán. A szerző, aki 2000-ben Osszián néven „hétezer leütéseit” naponta tette közzé, ezúttal arra vállalkozott, hogy szubjektív hangvétellel, de határozott politikai krédóval heti krónikáját adja Magyarország és a nagyvilág történéseinek. Mozaikokból álló jegyzetei olykor karcosak, olykor filozofikusak, máskor meg líraiak – de mindenkor az „itt és most” levegőjét árasztják. Nem ódzkodik a napi politikától, de beszámol a galád dolgairól, sőt utazási élményeiről is. Ugyanakkor minden helyzetben a polgár szemével vizsgálja a jelenségeket: bár bevallottan elfogult, igyekszik méltányos lenni. A szellemi szélsőségekkel, a diktatórikus elhajlásokkal szemben viszont kérlelhetetlen – ám ezt a vitriolos kritikát gyakran humorban oldja. Decens sinusú, határozottan jobbközép irányultságú esszéfűzért ír – háttérben a mindinkább elhatalmasodó választási kampánnyal. Ebben a Polgári Kaszinóban kedélyes csevegés zajlik ugyan, de minden szónak súlya van. A könyvbe gyűjtött heti darabok ily módon közelmúltunk civil történelmének, egy igencsak zaklatott szűk esztendőnek félig-meddig irodalmi lenyomatát is adják.