Magyarország története [antikvár]

Részlet: ELSŐ RÉSZ A kezdetektől a szatmári békéig. I. A MAGYAR NÉP ÉS ÁLLAM KIALAKULÁSA. A magyar történet színhelye több mint ezer év óta a Kárpátmedence volt, amelynek egyik, a földrajz kutatóitól gyakran ismételt, jellemző tulajdonsága, hogy földrajzi viszonyai egységes államalakulásnak kedveztek. Egy másik, szintén általánosan ismert tulajdonsága, hogy kelet és nyugat földrajzi sajátságai találkoznak és egységgé olvadnak benne. A nagy, keleti, euráziai füves síkságnak itt vannak, az Alföld táján, legnyugatibb nyúlványai; ezt a központi, sík tájat pedig az európai hegyrendszereknek az orosz steppékre néző, legkeletibb alakulása, a Kárpátok nagy félköríve övezi, mintegy 1500 km hosszú várfalként ölelve körül a medencét s lakóit. A kelet felől érkezők útjában ez az első, nagy, a síkságból felmeredő bástya. A közbezárt, mintegy három és félszázezer négyzetkilométer nagyságú, és egységes vízrendszerrel bíró területen belül inkább átmeneteket, vagy egymást kiegészítő rész-tájakat, peremhegységet meg termékeny völgyeket láthatunk, mint külön, önálló egységeket. Egyedül talán Erdély az, amelyet sajátos, kisebb tájnak lehet nevezni, a nagy egészen belül.