Bővebb ismertető
Borítói kissé maszatosak.
Politikai párt társadalmi bázis nélkül elképzelhetetlen. Vajon hogyan jött létre a kisgazda mozgalom és -párt tábora? A 19. század húszas éveiben kezdődő magyar reformkorban indult el az a tudati változás, amely a feudális földbirtokviszonyok elavult, meghaladott voltát tudomásul vette. Megkezdődött az Európa nyugati felén már honos polgári, magán (tőkés, kapitalista) birtokrendszer kialakítása. Az átalakulás motorja az a felismerés, hogy a mezőgazdasági munka világában nem érvényesülhet az érdekeltség. A földet művelő jobbágy nem érdekelt az úri, a földbirtokos földjén a földesúri föld használatáért járó ingyen munka (munkajáradék, robot) hatékonyságában, minőségében; a jobbágytelken folyó termelést viszont termék adomány (a földhasználati bér), a dézsma rövidíti meg. Az érdekeltségi viszony megváltoztatása pedig csakis az általános tulajdonosi állapot kialakítása útján jöhet létre. Bő három évtizeden át születnek azok a jogszabályok (1840:7; 1848:9; 1868:29; 1871:53 tc.), amelyek megszüntetik a jobbágy állapotot és a jobbágytelki földeket a volt jobbágy tulajdonába adják. Ezzel együtt az összes föld (az eddigi közép- és nagybirtok) polgári, azaz szabadon adható-vehető tulajdon rangjára emelkedett. Ennek jelentősége lesz témánk szempontjából a századfordulón lezajló - főleg a nagybirtokot érintő parcellázások vonatkozásában.