Lengyelország [antikvár]

Részlet: Lengyelország Európa mértani közepe körül fekszik. Északról a Balti-tenger habjai mossák partjait, délről a Keleti-Beszkidektől a Nyugati Kárpátokig terjedő hegyláncok - a Tátra, a Beszkidek és a festői szépségű Karkonosze hegységgel ékesített Szudéták - alkotják természetes határait. Keleten Lengyelországot a Bug folyó, nyugaton pedig az Odera és a Nysa határolja. Kimondottan alföldi jellegű ország, jóllehet nem egyhangú ez a síkság, az átlagos tengerszint feletti magassága 1 74 méter. A lengyel tengerpart többnyire széles homokfövenyes strandokkal szegélyezett, amelyet csak helyenként szakítanak meg meredek, sziklás magas partok ún. cliffek, mint pl. Gdynia Ortówban vagy a tengermelléki dűneövezetek, mint pl. teba környékén. A Balti-tengertől az ország belseje felé távolodva találjuk a tóvidékeket, a Tengermelléki- és a Mazuri-tóvidéket vagy más néven a Mazuri Nagy Tavak birodalmát. A vidék arculatát az utolsó eljegesedés alakította ki, ekkor keletkeztek a mai legnagyobb és legmélyebb lengyelországi tavak és az erdőborította morénadombok. A legkevésbé tagolt terület Lengyelország középső részén húzódó alacsony síkságok: a Mazóviai, a Nagy-Lengyelországi és a Sziléziai-síkság.