Visszafojtott emlékezet [antikvár]

Az emlék nyolcéves koromból, 1955-ből származik. Egy fiatal lány egy délutáni Talmud-Tóra-leckéről kísért haza. Az úton gyerekekkel találkoztam, beszélni vagy játszani akartam velük. Kísérőm elhúzott tőlük: "Tilos játszanod velük, ezek cigányok!" Otthon megkérdeztem apámat: igaz-e, hogy tilos cigány gyerekekkel játszani, és miért? "Nem származásuk szerint választjuk barátainkat! - mondta apám - Ha kedvesek hozzád, akkor játszhatsz velük, ha nem, akkor ne. Azt is tudnod kell, hogy a sorstársaink. A nácik őket is üldözték, mint a zsidókat. Velem is voltak cigányok a lágerekben." A régi emlék nem hagyott nyugodni, s elkezdtem anyagot keresni a roma holokausztról. Döbbenetemre csak igen kevés anyagot találtam a Yad Vashem könyvtárában, és a magyarországi történésekről nem volt említésre méltó írásmű. A Yad Vashem archívumában a visszaemlékezésekben mégis sokszor emlegették a romákat. Mindezek hatására eldöntöttem hogy ezzel a kérdéssel fogok foglalkozni. A munka évei alatt rengeteg romát ismertem meg. A múlt összefolyt a jelennel; "sorstársaink" - visszhangoznak bennem apám szavai.