A holocaust nem teológiai véletlen [antikvár]

Korunkban egyre szorosabbá válik az emberiség egysége, és mindjobban egymásra vannak utalva a népek. Az egyház ezért fokozott figyelmet szentel annak a kérdésnek, hogy miképpen viszonyul a nem-keresztény vallásokhoz. Most annak a kötelezettségnek a nevében, hogy növelje az egységet és a szeretetet az emberek között, sőt a nemzetek között is, azt veszi fontolóra, ami közös az emberekben, ami összeköti őket egymással. Az összes népek egyetlen közösséget alkotnak, egy az eredetük is, hiszen Isten telepítette be az emberi fajjal az egész földet. Egy a végső céljuk is: az Isten. Isten gondviselése, tevékeny jósága és üdvözítő terve pedig kiterjed mindenkire, amíg csak egybe nem gyűlnek a választottak a Szent Városba, amelyet Isten dicsősége fog beragyogni, és az ő fényében járnak majd ott a népek.