Közép-Európa politikai felépítése a francia szakirodalom tükrében [antikvár]

Részlet a könyvből: NÉHÁNY SZÓ A DUNAI ÁLLAM ESZMÉRŐL A modern politikai tudomány egyik legfontosabb problémája az, mi képpen kell felépíteni egy adott területen az odaillő legjobb politikai szerkezetet, az eszményi államot. Legjobb alatt értve azt a szerkezetet, amely legmesszebbmenően biztosítja a kérdéses területen élő népek életben maradását és biztonságát. Az e kérdésekre vonatkozó ismertek rendszeres foglalatát állameszmének, dunai vonatkozásban dunai állameszmének nevezzük. Az életben maradás kérdése a Dunatájon A dunai táj földrajzi kiterjedését az Alpok kelet felé eső záróbástyái, a Kárpátok hatalmas ívei, az Al-Duna széles árka, a Drina völgye és az Adria partvonala nagy határozottságga jelölik ki a térképen. Ez a terület természetes határokkal lezárt nagy medencét alkot, melyet a Duna vízrendszere szoros egységbe kapcsol össze. Nemzetközi szempontból roppant nagy stratégiai értékű ez a terület, mert rajta haladnak át a Nyugat-, Kelet- és Dél-kelet-Európát összekötő összes fontos közlekedési útvonalak. S ez az úthálózat annál fontosabb, mert a földrajzi egység szomszédságában három nagy tér helyezkedik el. Nyugat felé esik a régi Római Birodalom alkatrészeiből álló térség, a mai német és olasz lakosságú területek. Kelet felé van a mérhetetlen eurázsiai síkság, egykor a lovasnomád hunok és tatárok birodalma, ahol ma az oroszok uralkodnak. Délkelet felé esnek az egykori Bizánci Birodalom alkatrészei, a mai görög, török és kisebb szláv népek hazája.