Az aranyfüstös hullaház [antikvár]

LEHETÜNK-E BUNRESZESEK? Ebben a történelmi pillanatban, az Európa Ház reális felépítésének idején létezik egy európai ország, amelyről egy bü-karesti író úgy véli; „létének legrettenetesebb időszakában érzi magát", népe eltűnésének küszöbén, valamint Európától való végleges elszigetelődésének küszöbén. P^ író a következőket fűzi még hozzá: „Az Európától való elszigetelődés szélesebb vonatkozásban a történelemtől való elszigetelődést is jelenti." Ez az ország Románia, • Ezek a vélemények semmiképpen nem túlzottak. A nyolcvanas évek kezdetétől Romániában általános a nyomorúság, s ez intézményessé is vált. A legszükségesebb élelmiszerek, mint a hús, a cukor, az olaj, a kenyér, a liszt stb. ha egyáltalán találhatók, csak jegyre kaphatók. Még a közönséges krumplit is darabonként árusítják. A csecsemőtej, ha van, csak orvosi vényre, patikában szerezhető be. A mindennapi élet egy lidércnyomás, nemcsak az üzletek előtt álló végtelen sorok, hanem a gáz- és villanyszolgáltatás gyakori megszakítása, a tömegközlekedés rossz körülményei, a téli fűtés drákói csökkentése, a lakóházak lepusztulása, az orvosi segítség hiánya, az elemi higiénia égbekiáltó állapota miatt. Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy — hivatalos számadatok szerint — az átlagos életkor Romániában csökken, még egy barbár születésszabályozási politika ellenére is. Minden asszony, aki szülőképes, köteles legalább öt gyermeket a