A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam harmadik kötetében romantikus szerelmi kalanddal és párbajjal folytatódik a bátor, eszes nemesifjú és lovagias széptevő, Pierre de Siorac története. Váratlan fordulatok és megpróbáltatások, megrázó szenvedélyek dúlják fel hősünk életét, aki sok-sok kaland és veszedelem után végül Párizsba, e sokarcú, egyszerre ijesztő és lenyűgöző nagyvárosba kerül, amelyet a...
A XVI. századi Franciaországot, a hugenották viharos, vérzivataros századát felelevenítő nagyszabású, tizenhárom kötetes regényfolyam harmadik kötetében romantikus szerelmi kalanddal és párbajjal folytatódik a bátor, eszes nemesifjú és lovagias széptevő, Pierre de Siorac története. Váratlan fordulatok és megpróbáltatások, megrázó szenvedélyek dúlják fel hősünk életét, aki sok-sok kaland és veszedelem után végül Párizsba, e sokarcú, egyszerre ijesztő és lenyűgöző nagyvárosba kerül, amelyet a pazar tollú író, Robert Merle gyöngéd szeretettel és részvétteljes borzadállyal fest le. Bemutatja minden zegét-zugát, fényűző palotáit és szegényes viskóit, előkelő negyedeit, melyeknek széles utcáin díszes hintók gördülnek, sivár, bűzös sikátorait, ahol mezítlábas gyerekek játszanak a szennyvíz-csatorna partján, ragyogó báltermeit és füstös kocsmáit. Olyan város ez, ahol minden megtörténhet. Megbújhat itt a gonosztevő, menedéket találhat az ártatlan üldözött, titokban találkozhatnak az egymástól tiltott szerelmesek. Hősünknek ebben a városban kell megérnie az 1572. augusztus 24-re, Szent Bertalan napjára virradó éjszakát, a hugenották lemészárlását, az újkori történelem egyik leggyalázatosabb árulását és legszörnyűbb vérfürdőjét.
Robert Merle (Tébessa, 1908. augusztus 29. – Grosrouvre, Franciaország, 2004. március 27.) francia író.
Robert Merle az akkor még francia gyarmat Algériában született. A párizsi Sorbonne-on szerzett képesítést angol irodalomból. Rövid ideig harcolt a második világháborúban és három évet töltött német hadifogságban. Szabadulása után egyetemen tanított és megírta első regényét, a háborús élményeit feldolgozó Két nap az élet-et, amely megkapta a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. Az 1950-es és 60-as években ismert, baloldali elkötelezettségű íróvá vált, könyvet írt Fidel Castróról és az algériai forradalom vezéréről, Ahmed Ben Belláról. Világszerte elismertséget szerezett politikai-fantasztikus regényeivel, amelyekben kora politikai és társadalmi problémáit mutatta be sci-fi díszletekben; ezek közé tartozik az Állati elmék, a Malevil vagy a Védett férfiak. Tizenhárom kötetes történelmi regénysorozata, a Francia história, Magyarországon is a az egyik legtöbbet olvasott francia íróvá tette.
Amennyiben az Ön által választott könyvesbolt neve mellett
1-5
szerepel, kérjük kattintson a bolt nevére, majd a megjelenő elérhetőségeken érdeklődjön a készletről és foglalja le a könyvet.