Zsoldosok [antikvár]

"Nem hazafias érzésből vagy vitézi becsvágyból, hanem csak fizetségért, zsoldért, gyakran idegen uralkodók, hadvezérek seregében katonáskodó személy" - mondja a zsoldosról az értelmező szótár, s már a száraz meghatározásból is kiolvasható az elítélő hangsúly. Okkal. Az újkor kezdetétől kevés foglalkozás váltott ki akkora ellenszenvet, mint a pénzért való kétes értékű katonáskodás. Ugyanakkor ez az ősi "szakma" azok közé tartozik, amelyek mindenkor vonzották a veszélyes kalandok és a könnyű pénzek kedvelőit. A zsoldostoborzóknak ritkán akadt gondjuk a csapatok feltöltésében. Gyűlöletes és megbecsült figurái ők a háborúskodásnak. Gyűlöletesek az áldozatok és a megtámadottak szemében, hiszen útjukat mindenütt rombolás és gyilkolás jelezte. Becsben tartott mesterei a katonáskodásnak viszont a piszkos háborúk elkészítőinek, kitervelőinek körében, mert ők azok, akik a pénzért mindenfajta munkát elvállalnak. Shakespeare "a háború hiénáinak" nevezte őket, s a hasonlat igen találó: vámszedői a vérontásnak, olyan haszonélvezői a gyilkolásnak, akiknek mindegy, hogy ki az áldozat, s ki a megbízó.