Hivatásuk a halál [antikvár]

Részlet a könyvből: Légiósok. A világ legkülönösebb katonái. Az életük csupa ellentmondás. Németek és olaszok, lengyelek és görögök, svájciak és jugoszlávok, belgák és magyarok, de Franciaországért harcoltak. Kalandot és könnyű életet kerestek, de a világ egyetlen hadseregének sincs öt földrészen annyi névtelen sírja, mint nekik. Szabadságra vágytak, de a sivatag foglyai, csak a katonai térképeken található garnizonok névtelen védői és rabjai lettek. A munka elől menekültek, mégis az őrmester számolta: óránként hányszor ütik a csákányt az Atlasz-hegység szikláiba. Játszottak főszerepet a történelemben is - dicsőt és dicstelent -, kitágították a francia gyamarbirodalom határait. Statisztálták is. Meneteltek július tizenegyedikén, a nagy párizsi díszszemle élén, de büntetésből sok alakulatukat fel is oszlatták. Franciaország törvényei szerint nem állomásohatnak francia földön, de a központi laktanyájuk most mégis Korzika szigetén van. Írtak róluk számtalan könyvet: Két csillag, A láthatatlan légió, Vádollak Franciaország, A lLégió Aranykönyve, Futószalagon gyártottak róluk filmet. Szerepeltek sok operettben. Ábrázolták őket gyalog, teveháton és ejtőernyővel. Vádolták őket közönséges bűntényekkel és háborús bűnökkel, de szőttek örökké fehér kepijük köré legendákat is. Az igazságot azonban kevesen tudják róluk.