A templomosok [antikvár]

Vágjatok neki, ó lovagok, bizton és rendíthetetlen lélekkel üldözzétek Krisztus keresztjének ellenségeit. Bizonyosak lehettek,hogy sem a halál, sem az élet nem választhat el titeket az Isten szeretetétől, amely Jézus Krisztusban van. Ha bármilyen veszély fenyeget, mondjátok egymás között újra: életünkben, halálunkban az Úréi vagyunk. Mekkora dicsőséggel térnek meg a győztesek a csatából! Mily boldogok, akik mártírként maradnak a csatatéren! Örvendezz, ó, bátor vitéz, ha életben maradsz, és győzöl az Úrban, de még inkább örvendezz és mondj dicséretet, ha meghalsz, és csatlakozol az Úrhoz. Az élet ugyan termékeny, és a győzelem dicsőséges, a szent halált mégis joggal helyezik előbbre. Ugyanis ha boldogok, akik az Úrban halnak meg, nem még inkább boldogok-e azok, akik az Úrért adják életüket? E szavakkal küldte az első keresztes háborúba a templomosokat clairvaux-i Szent Bernát az új lovagság dicséretéről szóló traktátusában. Piers Paul Read lebilincselően érdekfeszítő kötete nemcsak a rend alapítását, virágzását és bukását beszéli el, hanem részletesen bemutatja a jeruzsálemi Templom építését, a Szent Város három vallásának történelmi összetűzéseit, a keresztes háborúk intrikákkal terhes, véres krónikáját és a lovagrend körül kialakult mítoszokat.