Nagy Imre és kora [antikvár]

A Nagy Imre és kora sorozat megint új kötettel jelentkezik Tartalmát ezúttal olyan szövegek képezik, amelyek élőszóban hangzottak el a Nagy Imre Emlékház és a Nagy Imre Társaság elmúlt három évi (2009-2011 közti) rendezvényein. Bár e megszólalások egy része már elhangzásakor is írott szövegre épült, végleges formát mindegyikük a jelen kiadványban öltött. Kötetünk négy konferencia anyagait tartalmazza, amelyek közül az első kettő Nagy Imre és mártírtársai 1989. június 16-i temetéséről, illetve az 1945. évi földosztásról szólt évfordulóik alkalmából. A harmadik konferencia az Orsó utcai Emlékház eredetét, lakóinak történetét és mostani szerepét vázolta fel abból az alkalomból, hogy 2010 októberében a Magyar Múzeumi Történész Társulat ebben a házban tartotta évi közgyűlését. Ami pedig a 2011-ben keletkezett negyedik blokkot illeti, azt egy olyan összejövetel készítette elő, amely a demokrácia magyarföldi alakulását tárgyalta az 1945 óta eltelt hat és fél évtized fényében, különös tekintettel az '56-os forradalom 2011. őszi (ötvenötödik) évfordulójára. Mindezeket kötetbe gyűjtve sorozatunk azt a mintegy huszonöt emlékezést, elemzést vagy elmélkedést teszi könyvészetileg hozzáférhetővé, amely egyik vagy másik említett összejövetel céljára készült. A megszólalások sorrendjét és pontosabb témáját a kötet tartalomjegyzékében találja meg az olvasó.1 A különféle alkalmakból keletkezett szövegeknek tematikus egységet az újabbkori magyar történelem szolgáltat, hiszen mindegyikük akörül forog. De még erősebb kapcsokkal fűzi őket össze a jelen. írom ezt azoknak, akik e szövegeket lapozván első látásra úgy vélik, hogy egy letűnt korszakról s annak mindinkább távolodó kérdéseiről szólnak. Mert akik ezt így gondolják, tévednek. Egy nemzet vagy bármilyen más erős sorsközösség esetében nincsenek „letűnt kérdések": egy közösség Jelene" valamiképpen mindig a „múltját" folytatja, még akkor is, ha e folyamat szereplői nincsenek ennek tudatában. 1 A kötetben található szövegeket ezúttal is Alapítványunk jeles kiadványgondozója, Sipos Levente szerkesztette jól áttekinthető könyvvé a rá jellemző gondossággal, amiért ezúttal mondok neki őszinte köszönetet. - K. P. 5