Boldog Gizella királyné [antikvár]

A Veszprémi Főegyházmegye ez évben ünnepli alapításának 1000. évfordulóját. Egyben ez évben emlékezünk a veszprémi székesegyházat alapító és építtető Boldog Gizella királyné és Szent István királyunk házasságkötésének 1000. évfordulójára. Emlékezésünk örömét növeli az a nagyszerű esemény, hogy évszázados sikertelen próbálkozások után Boldog Gizella királynénk vissza-, illetve "hazatér" hozzánk Veszprémbe; a Királyné a királynék városába. Ugyanis a Passaui Egyházmegye ajándékaként a feltárt passaui Gizella-sírból május 4-én ereklyét hoz nekünk Franz Xaver Eder passaui püspök úr. Meggyőződésem, hogy Boldog Gizella királyné nemcsak Veszprém szentje, az egyházmegye védőszentje, hanem az egész magyarságnak is példaképe, lelkiségének egyik forrása. Amikor honfoglalásunk millecentenáriumára emlékezünk, lehetetlen hogy ne keressük és találjuk meg lelki szemeinkkel azokat a hatalmas egyéniségeket, akik a honfoglaló törzseket néppé, nemzetté, ezt a földet pedig hazává tették: Szent István királyt, a nagy állam és egyházszervezőt és mellette a hűséges hitvest, aki társ-uralkodó és társ a szó legemberibb és lelkibb értelmében is, a nemcsak gyermekeket, de országot is "szülő" édesanyát, Boldog Gizellát. A történészek kiemelik, hogy Szent István királyunk milyen nagyszerű nemzetközi és személyes baráti kapcsolatokat tartott fenn korának kimagasló egyéniségeivel. E jubileumi év kell, hogy ráébresszen valamennyiünket, hogy nemcsak uralkodók, főpapok, művészek voltak a nagy király szervező és építő munkájának segítői, hanem a mély keresztény lelkülettel és szerető szívvel mellette álló hitves, Gizella királyné is. Ahogy a közmondás mondja: a férfi házat épít, az asszony pedig otthonná varázsolja azt. Így lett a felépített szentistváni ország keresztény haza Gizella királyné templomokat, kolostorokat építtető, azokat szent edényekkel és ruhákkal (koronázási palást) ellátó gondoskodása, gyermeknevelése és imádsága által...