Az egyiptomi szerzetesek története [antikvár]

„Azt mesélik, hogy egyszer valaki egy fürt szőlőt küldött szent Makariosnak, ő viszont a szeretet parancsát követve nem a maga javával, hanem a másikéval gondolt, és továbbküldte a szőlőt egy beteg testvéréhez. Az köszönetet mondott Istennek társa szívességéért, de ő maga is inkább törődött egy másikkal, mintsem önmagával, és egy harmadikhoz küldte. Így járta körbe a szőlő a sivatagban szétszórt, egymástól távoli cellákat, amelynek lakói nem sejtették, kitől is származik eredetileg a gyümölcs. Végül aztán visszajutott a fürt oda, ahonnét elindult, szent Makarios pedig örvendezve hálát adott, hogy testvérei ily nagy önfegyelemről, ily nagy szeretetről tettek tanúbizonyságot, és még szigorúbb lelkigyakorlatokra szánta el magát.”