Csesznek vára [antikvár]

Gerince és borítói kissé kopottasak.
Ha épület és táj egységéről és egymásra való hatásáról egyáltalában beszélhetünk, akkor ezt Csesznek esetében különösképpen megtehetjük. Az Öregbakony lankás hegyvonulatai között meghúzódó sziklagerincen ülő várrom szinte betetőzi a vidék szépségét. Enélkül kétségtelenül szegényebb lenne ez a táj, amely végtelennek látszó hegysoraival, sziklás patakvölgyeivel, fenyveseivel és hatalmas szálerdeivel önmagában is lenyűgözően hat. Akár Győr, akár Veszprém felől közelítjük meg az erdőborította hegyhátak között, egy pillanatra megállít bennünket az öreg fák közül kibukkanó vár látványa. Csesznek nem nagy vár, soha nem volt országos esemény színhelye, története alig több a mindenkori várurak családi történeténél, vagy a szomszédos birtokosokkal folytatott birtokpereknél, de romjaiban is tiszteletreméltó méreteivel méltán kelt érdeklődést múltja, építői iránt. Hatalmas összefüggő erdőségei miatt a Bakony a XI. században, mint megszállatlan terület, királyi birtok lett. Igazgatására szervezték a bakonyi erdőispánságot. Ez a későbbi Bakony megye a XV. századig fennállott. A nagy kiterjedésű ispánság az Öregbakonyt, a mai Veszprém megye északkeleti részét, a Dudar, Bakonyszentlászló, Ugod, Döbrönte, Városlőd, Veszprém által határolt területet foglalta magába