Budapest ostroma [antikvár]

Budapest ostroma a II. világháború egyik leghosszabb és legvéresebb várostroma volt. A főváros határában az első szovjet páncélos megjelenése és a budai Vár elfoglalása között 102 nap telt el. Ezzel szemben Berlin két hét, Bécs hat nap alatt elesett, Párizs és a többi európai főváros - Varsó kivételével - nem is vált hadszintérré. A legkitartóbb német helyőrségek is, mint a königsbergi (Kalinyingrád) vagy breslaui (Wroclaw) 77 illetve 82 napig álltak ellen az ostromlóknak. Breslau elfoglalását a szovjetek nem is erőltették, a városcsak május 6-án kapitulált. A budapesti harcok hevességével csak Leingrád (ma:Szentpétervár), Sztálingrád (ma: Volgográd) és Varsó ostroma vethető egybe. Budapest hadászati jelentőségét jellemzi, hogy Európa legtöbbet támadott fővárosai közé tartozott: a történelem során 15 különböző hevességű ostrom színhelye volt, de az 1944-45. évi ostrom pusztításaihoz egyik sem mérhető. A varsói felkelés leverése a német csapatok 63 napját vette igénybe, Leningrád blokádja majdnem három évig tartott, itt azonban utcai harcra nem került sor. Sztálingrád négy hónapon át volt csatatér, de a civil lakosság nagy részét még a harcok kezdete előtt evakuálták. Ezzel szemben Budapesten 800000 ember feje fölött folyt a véres küzdelem, melynek hevességére jellemző, hogy már a korabeli katonai iratok is Sztálingrádhoz hasonlították.