A Nagykörút [antikvár]

Fedlap sarkában tintás azonosító bejegyzés.
Az 1848/49-es szabadságharc leverése után az ország nemcsak politikailag, hanem gazdaságilag is súlyos helyzetbe került. Amíg Nyugat-Európában a század középső évtizedétől kezdve a nagyváros-fejlődés gyors ütemet vett, addig Buda és Pest fejlődésében egészen a kiegyezésig lassú pangás figyelhető meg. A három város: Buda, Pest és Óbuda lakosságszáma 1840-ben a százezret már meghaladta, a kétszázezres számot csak húsz év múlva tudta elérni. A fejlődés lassú tempója azonban csakhamar megtört és a lakosság már 1870-ben megközelítette a háromszázezret, majd tíz év múlva közel négyszázezer, 1890-ben kerek félmillió és a századforduló évében hétszázezer a lakosság száma. A szabadságharc előtti kisváros a XIX. század utolsó harmadában az osztrák-magyar monarchia egykori gyarmati székhelyéből világvárossá emelkedett.