A megyaszói festett asztalosmunkák 1735-ből [antikvár]

Gerince megtört. Borítói kissé kopottasak.
A miskolci Herman Ottó Múzeum egyik jelentős gyűjteményegyüttese a megyaszói református templom 18. századi festett mennyezet- és karzatdeszkái. A festőasztalosságnak ezt a több mint harmadfélszáz éves remekeit kívánjuk feldolgozni, megszólaltatni. A profán és az egyházi épületekben elhelyezett festett asztalosmunkák iránt már a 19. század utolsó harmadában fellendült az érdeklődés. Régészeti, műemléki, történeti és néprajzi tanulmányok, munkák foglalkoztak a festőasztalosság táji megjelenésével. Talán a legelső publikációk Myskovszky Viktor és Könyöki József tollából az Archeológiai Közlemények és az Archeológiai Értesítő 1870-es évi köteteiben éppen tájunk szomszédságából, Felső-Magyarország templomainak festett asztalos remekeiből íródtak. Rejtelmeiket könyvek és tanulmányok tárják fel. A klasszikus értelemben vett iparművészetnek ez a sajátosan szép megnyilvánulása méltán kiérdemelte a kutatók és a társadalom érdeklődését. Márcsak azért is, mert összekötő kapcsot képez az ún. magas művészet és a népművészet között.