Sapiens [antikvár]

A bolygó legtöbb csúcsragadozója fenséges teremtmény. Az uralkodás évmilliói önbizalommal töltötték el őket. A Sapiens viszont olyan, akár egy banánköztársaság diktátora. Mivel nem is olyan rég még a szavanna elnyomottjai közé tartoztunk, tele vagyunk félelemmel és aggodalommal a pozíciónk iránt, ami kétszer olyan kegyetlenné és veszedelmessé tesz bennünket. Sajnos úgy tűnik, hogy az összetett emberi társadalmakban szükség van elképzelt hierarchiákra és igazságtalan diszkriminációra. Persze nem minden hierarchia azonos erkölcsileg, és egyes társadalmak extrémebb diszkriminációtól szenvedtek, mint mások, olyan nagy társadalomról azonban nem tudnak a tudósok, amely képes lett volna felszámolni a diszkriminációt, mint olyat. Ahogy a középkori kultúra nem volt képes a lovagi eszmét egyeztetni a kereszténységgel, úgy a modern világ sem tudja egyeztetni a szabadságot az egyenlőséggel. Ez azonban nem hiba. Az ilyen ellentmondások elválaszthatatlan részét alkotják minden emberi kultúrának. Sőt, ezek a kultúrák motorjai, ezek felelősek fajunk kreativitásáért és dinamizmusáért. A történelem vastörvénye, hogy ami utólag elkerülhetetlennek látszik, az a maga idejében korántsem egyértelmű. Ma sincs másképp. Kilábaltunk már a gazdasági világválságból, vagy még csak most jön a legrosszabb? Folytatódik-e Kína terjeszkedése addig, amíg vezető szuperhatalommá válik? Elveszíti-e hegemóniáját az Egyesült Államok? Bármelyik fejlemény mellett lehet érvelni, de biztosat mondani nem. Néhány évtized múlva az emberek visszanéznek, és azt fogják gondolni, hogy minden fenti kérdésre egyértelmű volt a válasz.