Gázok műszeres elemzése [antikvár]

Gerinc sarkai sérültek, fedlap élein pár kisebb sérüléssel. Lapélein szórt apró foltokkal.
Hasonlóan a közel húsz évvel ezelőtt megjelent első magyar nyelvű könyvhöz, amely önállóan foglalkozik a gázelemző műszerekkel, ebben a könyvben is a kémiai analitikai módszereken alapuló, valamint a fizikai elven működő műszereket ismertetjük. Nem foglalkozunk azokkal, amelyeket ma már nem vagy csak kis mennyiségben gyártanak és alkalmazásuk a hazai gyakorlatban egyre ritkább, hiszen az utóbbi időben mind több, érdeklődésre számot tartó, újfajta műszer jelenik meg a piacon. Az egyes műszereket bemutató leírás nem egyformán részletes. A most használatos vagy elterjedő műszereket nagyobb, a régebbieket és a jövőben várhatóan elterjedőket kisebb terjedelemben ismertetjük. Utóbbiak említésével felhívjuk a figyelmet az új eszközök alkalmazására. Nem foglalkozunk azokkal az új műszerekkel és aljárásokkal, amelyek kidolgozása még csak most van folyamatban (pl. Raman-lézer gázelemző spektrométerek) vagy amelyek elterjedése a várakozás ellenére sem aktuális (pl.radioaktív sugárzással való kölcsönhatás alapján működő gázelemzők). Nem törekedtünk teljességre azonos gázelemzőtípusok különféle gyártmányainak ismertetésében sem. Az egyes műszereknél feltüntettük a gyártó szocialista ország, a gyártó vállalat nevét. Hogy ezeket az utalásokat használhatóvá tegyük, a Függelékben közöltük a gyártók címét is. Az adott célra alkalmas gázelemző kiválasztása (l. V. fejezet) - éppen a nagy választék miatt nem egyszerű. Ezért a Függelék táblázatában a vizsgálandó gázfajta adatai között feltüntettük, hogy elemzésüket ma leginkább milyen típusú műszerekkel végzik. A gázelemzők rendszerezéséhez - tekintettel a sokfajta készülékre - szükségszerűen új alapot kellett választanunk (l. I. B) fejezet. A könyvben a nemzetközi mértékegységrendszert (SI, System International) alkalmaztuk. A ma még jobbára szokatlan egységeknek a kihalóban levőkkel való összefüggéseit a Függelékben ismertetjük. Az erő ma még a gyakorlatban alig használatos új mértékegységét, a newtont (N) súly megjelöléséhez nem használtuk fel; helyette - az átmeneti időre való tekintettel - mindenütt a gramm (kilogramm) mértékegységben kifejezett tömeg nagyságát jellemző szám értékét tüntettük fel. Ez közelítően megegyezik a régi pondban (kilopondban) kifejezett számértékkel. A vízoszlop- és higanyoszlop-miliméter helyett pascalt (Pa) a légköri nyomáshoz képest vett túlnyomás értelmezésében, az atmoszféra (légkör) mértékegység helyett a bart (bar) az abszolút nyomás értelmezésében használtuk. A könyv terjedelme nem tette lehetővé, hogy bizonyos témákal - különösen pl. a kalibrálási módszerekkel - egyes megoldások igazolásával stb. részletesen foglalkozzunk. Ezekre a bővebben érdeklődi kívánó olvasónak az irodalomjegyzékbe foglalt munkák tanulmányozását javasoljuk. Ennek a könyvnek az anyagával foglalkoznak még a nálunk könnyebben hozzáférhető magyar (1), angol (2), orosz (3), és német nyelvű (4) könyvek is. 1977. január A szerző