Vigyázat, jönnek a törökök! [antikvár]

ELŐSZÓ Az 1990-es évek óta, akárcsak a „törökvész" idejében, újra és újra rákérdeznek: jönnek-e a törökök, a muzulmánok? Vagyis: csatlakozik-e Törökország az Európai Unióhoz (EU), illetve ez utóbbi szempontjából: kibó'vül-e az EU Törökországgal? Valójában Törökország gazdaságilag már tagja az Uniónak, 1995-ben ugyanis belépett az európai vámunióba. Tehát a kérdés inkább úgy hangzana helyesen: vajon Törökország az EU teljes jogú tagja-e? Erre a kérdésre a válasz nemleges mind a mai napig. Tehát, ebből a tényből kiindulva, a tulajdonképpeni kérdésföltevés erre a teljes jogú tagságra vonatkozik. Viszont a feladvány nem ilyen egyszerű. Hiszen nemcsak Törökország, hanem más országok is a sorukra várnak: például a nyugat-balkáni államok, Ukrajna vagy Fehéroroszország, sőt vannak, akik Izraelt és Marokkót is idesorolják. Végeredményben, kérdezhetnénk, hol a vége vagy a határa Európának? A hamarosan bekerülő Horvátországgal és Izlanddal az EU 29 tagú lesz. Melyik lesz vajon a 30. tagország, és melyek követhetik? Az alábbi kötet mindenekelőtt e két utóbbi kérdésre keres választ. De a válasz nem egyszerű, hanem bonyolult és sokrétű. Egy igazi geopolitikai feladat és fejtörő. Tulajdonképpen legalább három módon kell megvilágítani a problémakört. Egyrészt az EU oldaláról, „belső és külső nézetből", vagyis uniós határokon belülről és kívülről. Másrészt ugyanezt kell megtennünk Törökország és a többi pályázó állam vonatkozásában is. Harmadsorban az egész esetleges csatlakozási, illetve bővülési folyamatot a világszintű történések keretébe kell helyezni. Gondolatmenetem geopolitikai és nem jogi jellegű. Tehát nem a szokásos szakterületi gondolkodást helyezem előtérbe, még ha az magától érthetően fontos is. Itt elég a gazdasági-társadalmi kérdésekre, az emberi jogokra vagy a demokratikus berendezkedés követelményeire gondolni. Célom egy átfogó tudományos ítélet lehetőségeinek kibányászása. Meggyőződésem, hogy csak ennek alapján érkezhetünk a végkövetkeztetéshez, vagyis a várva várt válaszhoz kérdéseinkre! Hogy az olvasó számára világos legyen a dolog, már a kiindulásnál meg kell magyaráznom, miből is áll a „geopolitikai gondolatmenet". Ezért elöljáróban, az