Képes világatlasz [antikvár]

A Föld bolygó A Föld szilárd kérgű bolygó, melynek kétharmadát óceánok és tengerek borítják. A Naptól számított harmadik planéta, ahol élet van; felszínén víz található és légkörében jelen van az oxigén. Vékony, szilárd kérge alatt található az olvadt földköpeny, ez alatt pedig a földmag. Az eddigi kutatások szerint a mag külső része folyékony fémes kőzetolvadékból, a belső mag viszont szilárd vasból és nikkelből áll. r Í Litoszféra, azaz kőzet-— burok, amely a földkérget és a köperiy felső részét, az asztenoszférát L foglalja magába, i fi/íéiysége 400 km-ig 1 terjed Földmag és egy bí - Földköpeny, mely kb. 2900 km mélyre nyúlik Földmag, mely egy külső és egy belső részből áll és kb. 5200 km mélyen helyezkedikel A Föld szerkezete 3 fő részből áll: kéreg, > köpeny és mag. Habár a belső mag hőmérséklete számítások szerint elérheti a 7000 Celsius-fokot, mégis szilárd halmazállapotú. A nyomás itt ugyanis hatezerszer nagyobb, mint a bolygó felszínén. A FÖLD MOZGÁSAI A Föld egyrészt forog a saját tengelye körül, amely egy bolygón áthatoló képzeletbeli egyenes. Forgási sebessége több mint 1600 km/óra, a forgástengely kissé megdőlt, nem teljesen észak-dél irányú. Ebből adódóan a Nap mindig más területeket világít meg, és ennek köszönhetjük a nappalok és éjszakák váltakozását. Bolygónk másrészt kering a Nap körül, 7 Decemberben a déli féltekét érik nagyobb szögben a napsugarak, ekkora Földnek ezen a részén nyár van, ugyanekkor az északi féltekén pedig tél. és ez okozza az évszakok váltakozását. Évszakok Négy évszakot különböztetünk meg: tavasz, nyár, ösz és tél. Mindegyiket más-más hőmérséklet és időjárás jellemzi. Az évszakok váltakozása a tengely ferdeségének köszönhető. Amikor az északi félgömböt érik nagyobb szögben a napsugarak, a bolygó e részén nyár van, a déli részén pedig tél. Hat hónappal később pont fordított a helyzet; a déli félteke billen a Nap felé. Ekkor itt van nyár, és az északi félgömbön tél. Az Egyenlítő környékén található trópusi területeken más a helyzet, itt csak két évszak van: egy száraz és egy csapadékos. Északi félgömb távolabb van a Naptól - TÉL Déli félgömb közelebb van a Naphoz - NYÁR Amikor a Föld egyik oldalán nappal van, ^fl a túloldalán éjszaka. Ahogy a Föld forog, úgy tolódik a nappal és az éjszaka határa is egyre nyugatabbra. Éjszaka és nappal A Föld 24 óra alatt tesz meg egy teljes fordulatot tengelye körül, Ettől váltakoznak a nappalok és éjszakák. A Nap fénye világítja meg a nappalokat. Éjszaka sötét van, mert a napsugarak éppen a Föld túlsó oldalát világítják meg. Ha este van vagy korán reggel, tudjuk, hogy a Nap éppen lenyugszik vagy felkel lakóhelyünknél.