A magyar föld szerkezete [antikvár]

Az alkotó magyar szellem hatalmas és erőteljes megnyilvánulása ez a könyv. Tárgya, lényege és értéke feljogosították volna a szerzőt, hogy köteteken át foglalkozzék témájával. Bizonyos azonban, hogy rövidre fogott megállapításaiban a mű tudós szerzője olyan eredményekről számol be olvasóinak, amelyekről mind a hazai, mind a külföldi szakkritika elismeri, hogy azok az utolsó évtizedek legszenzációsabb geológiai, illetve geofizikai felfedezései közé tartoznak. A szakkörök a mű szerzőjét Eötvös Lóránd báróval, a torziós inga örök nevű feltalálójával, Zsigmondy Vilmossal, az első magyar mélyfúrás halhatatlan atyamesterével, vagy a földrengésjelző szeizmográf feltalálójával állítják egy vonalba, lm: Ifj. Lóczy Lajos: »Érdemes munka, amely hazánk hegyszerkezeti kutatásához megbízható bázist nyujt.« (In litt. ad Benda, 1932 ápr.) Kéz Andor: »Szerző a M. kir. Állami Földmérés Háromszögelő Hivatala országos, elsőrendű szintezésével az utolsó 50 évben a csonka ország területén igazolt színteltolódásoknak keresi a geológiai magyarázatát. Mindenekelőtt a nadapi országos, szintezési főalappont geológiai helyzetét tisztázza, majd Nadap alappont emelkedésének abszolút és relatív értékét keresi. Figyelembe véve az alappont általa feltételezett relatív elmozdulását, Prinz szellemétől áthatva, kitűnő irodalmi összefoglalásban tárgyalja a relatíve mozdulatlan, a relative emelkedő és a relatíve süllyedő táblák mozgását. Különös figyelmet fordít a szerző az Alföld szerkezetére.