A ráció üzenetei [antikvár]

A matematikatörténet többféle szempontból érdekelheti a vele foglalkozót. Az általános érdeklődésű olvasó olyan kultúrértékeket fedezhet fel benne, amelyeket a politikai történet nem, vagy csak alig érint. A kutató matematikus rábukkanhat tudománya történetében olyan kérdésekre, ötletekre, módszerekre, amelyek kutatómunkájában segítik, esetleg további vizsgálatokra érdemes területekre hívják fel a figyelmét. A fizikus azokat a matematikai területeket keresheti, amelyek akár a módszert vagy a tartalmat, vagy a jelrendszert tekintve, alkalmasak a természet jelenségeinek a leírására, talán tanulmányozására is. A politikai és az általános kultúrtörténet írói még napjainkban is alig veszik figyelembe azokat a nem elhanyagolható hatásokat, erőket, amelyeket a természettudományok és a matematika fejlődése gyakorol a társadalmi és kulturális haladásra. Az általános iskolai és a középiskolai, matematikát tanító pedagógusokat főleg az érdekelheti, hogy mennyire tudják hasznosítani a matematikatörténeti ismereteket oktató-nevelő munkájukban az érdeklődés felkeltésére, a matematika és más tudományok összefüggésének a bemutatására, annak a megláttatására, hogy a matematikai eredmények, módszerek, bizonyító és kutató eljárások kultúránk szerves és értékes részei, amelyek nemcsak a technikai haladást teszik lehetővé, hanem egész világszemléletünket, sőt világnézetünket is formálják. A tanulókat, az általános- és a középiskolás fokon, a matematikatörténetből különösen érdeklik az életrajzok, egy-egy matematikai felfedezés érdekes története, a matematika és a többi tudomány fejlődésének a kapcsolata, valamint a korra jellemző, esetleg új korszakot elindító feladatok.