Bővebb ismertető
áfa, %
1. Bevezetés
Földünk jövője attól függ, mennyire ésszerűen használjuk természetes erőforrásainkat az elkövetkező időkben. Amennyiben a jövő generációk számára is élhetővé akarjuk tenni a földi környezetet, az emberiség feladata védeni a légkört (atmoszféra), a vizeinket (hidroszféra), a kőzetburkot (litoszféra), a domborzatot (morfoszféra), a talajt (pedoszféra), és az élővilágot (bioszféra). A különböző szférák, mint alrendszerek, biztosítják a Föld nagy tájain az anyag- és energiaáramlás egyensúlyban tartását. Ageoszféra, a fenti alrendszerek (szférák) kölcsönhatásában jön létre, térbeli, valamint időbeli dinamikája alkotja a Föld nagy régióinak tájszerkezetét. A geoszféra komplexitását a zonális tényezők alakítják ki. Természeti és antropogén hatásra a geoszféra több szinten változik. A változást clöiáézhcúkplanetáris okok (napkitörés, meteorithullás stb.), belső erők (pl. lemeztektonikai mozgások, vulkáni folyamatok), külső erők (pl. a víz, a jég, a szél eróziója, hurrikánok, tornádók), és emberi (antropogén) tevékenység hatására bekövetkező átalakulás (pl. erdőirtás, légszennyezés, talajszeny-nyezés, globális felmelegedés).
A természeti erők évmilliárdok óta uralják a Föld belső és külső folyamatait. Az utóbbi évszázadban azonban afelgyorsult az emberi tevékenység hatása, ezért sürgetővé vált a földrajzi zónák integrált, környezeti (ökológiai) szemléletű kutatása. A népesség növekedése és a technikai fejlődés már nemcsak kis térségekben, de globálisan is problémákat okoz. A károsodások megelőzése, vagy mérséklése nem lehetséges az ökozónák folyamatainak, és hatáskapcsolatainak feltárása nélkül, hiszen a különböző szférák (levegő, víz, talaj stb.) környezetterhelése megváltoztatja az élővilág, és benne az emberi élet minőségét. A tudomány széles spektrumon foglalkozik a környezeti változásokkal, gyakran azonban csak kistérségi (lokális) terhelések feltárására kerül sor. Hiányzik az a szemlélet, amely az abiotikus és biotikus tényezők kölcsönhatásaiban, a zónák szintjén értékeli a változásokat. Az egyes szférák részfolyamatainak megismerése ma már nem elegendő, szükséges az abiogén ésbiogén tényezők minél teljesebb megismerése és kapcsolatrendszerének feltárása. Ahhoz tehát, hogy pontosan meg tudjuk határozni a változások nagyságrendjét, időbeni trendjét, és a nem kívánt hatások mérséklésének lehetőségeit, a Föld nagy térségeiben lejátszódó folyamatok komplex vizsgálatát kell elvégezni.
Jó példája a fenti változásnak a globális felmelegedés, amelyért a légszennyező anyagok közül az egyik legfontosabb tényező, a szén-dioxid felel. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, akkor 2040 körül elérheti a levegő szén-dioxid-tartalma a 450 ppm-et, s ez a szint már visszafordíthatatlan változásokat indíthat el a Földön. Korábban a pliocén időszakban (2-6 millió éve) volt ilyen magas a légkör szén-dioxid szintje, amikor a globális átlaghőmérséklet 3-^°C-kal, a tengerszint pedig 5^0 mé-