A magatartás élettani alapjai [antikvár]

A magatartás az egyén környezetébe való illeszkedésének (vagy nem illeszkedésének) örökletes alapsémára épülő tevékenységi módja. Élő kapocs, mely meghatározza az egyén-környezet viszonyt, a szó minden értelmében. Biológiai jellegéből adódik, hogy minden magatartásbeli probléma a létkérdés erejével hat, amit a vele kapcsolatos társadalmi intézmények is igazolnak: iskolák, kultúrintézmények, jogrend és karhatalom. Az egyéni magatartás nemcsak a társadalmi környezetben jut kifejezésre, végső soron a gazdasági és politikai potenciálnak is döntő tényezője. Környezeti és etikai szennyeződéssel terhelt századunkban a magatartás kérdése sajátos időszerűséggel tevődik fel, amit könyvünk élettani vonatkozásban közelít meg.