Tudomány és világnézet [antikvár]

Bevezetés A világnézet szó egyike azoknak a szavaknak, amelyeknek hordereje csak akkor tűnik ki igazán, ha a legegyszerűbb mindennapi ügyek szemszögéből is nézzük. Talán senki sem fogalmazta ezt meg olyan konkrétan, mint Chesterton. Szerinte, amikor egy bérház tulajdonosnője felméri az új bérlőt, sokkal fontosabb tudnia azt, hogy mi annak a világnézete, mint azt, hogy mi a jövedelme. iVmi igaz ebben a nagyon is gyakorlati kérdésben, még inkább igaz az élet sok más és jóval átfogóbb ügyében, így például a tudományban. Sőt nagyon is tévednénk^ ha úgy próbálnánk felmérni egy tudós kijelentéseit, hogy ne vegyük szemügyre világnézetét, azaz tágabb értelemben vett vallási, azaz ideológiai irányultságát. Ugyanis ismételten megtörténik, hogy a tudományt a tudósok, hogy ne is szóljunk másokról, bűvészies csomagolópapírnak használják és nem egyszer merőben nem tudományos tételeket is áruba bocsátanak ilyen módon, mintha nem lennének a tudomány illetékességének nagyon is szoros korlátai. Valóban a mai világban kevés olyan feladat van, mint annak megfontolása, hogy mit jelent ezeknek a korlátoknak a meghatározása és tudatosítása. Ez a feladat annál inkább döntő jelentőségű, mivel a tudomány alkalmazásának nincsenek határai. Bárhol, ahol anyaggal találkozunk, a tudomány az illetékes, de csak annyiban, amennyiben anyagról és nem valami másról van szó. Vll