A Föld rövid története [antikvár]

Mint valami póráz, a gravitáció egész életében a Földhöz köti az embert. Minden lépésnél érintkezik a kőzettel vagy a talajjal, még ha azt vékony rétegben aszfalt vagy padlódeszka borítja is. Ha azt hiszi, hogy megszabadult a gravitáció béklyójától, amikor a levegőbe emelkedik a gép, lelkesedése nem tarthat soká - pár órán belül újra diadalmaskodik a gravitáció, és megint szilárd talajra ér. Földhöz kötöttségünk azonban messze túlmutat a gravitáción. Amit megeszünk, mind a légkör és az óceánok szén-dioxidjából készült, a talajból vagy a tengerből felszívott vízzel és tápanyagokkal együtt. Minden lélegzetünkkel oxigénben gazdag levegőt szívunk a tüdőnkbe, ennek segítségével tudunk energiát kinyerni a vacsorából. Ugyanakkor a légkörben levő szén-dioxid óv meg minket a megfagyástól. Aztán a fridzsiderajtó acélja, a „bádog" sörösdobozban az alumínium, a pénzérmében a réz, vagy okostelefonunkban a ritkaföldfémek - mind a Föld belsejéből származnak. Ehhez képest különös, legtöbbünket mennyire nem érdekel ez az óriási golyóbis, amely eltart minket, bár időnként, földrengések és orkánok alkalmával ki is szolgáltat az elemeknek. Hogyan érthetjük meg, hogy milyen helyet tölt be a Föld a világegyetemben? Miként jöttek létre az életünket meghatározó kőzetek, a levegő és a víz? Mivel magyarázzuk