Félmérföldnyire a tenger színe alatt [antikvár]

E munka szerzője, Beebe (mond Bíb) William (született Brooklyn-ban 1877 július 29-én), a Newyorki Állattani Társaság forróföldövi kutatóosztályának igazgatója, mint szakember a halak és madarak fejlődésével, továbbá tengertannal foglalkozik. Ismerik világszerte, mert az immár hatvanadik életévébe lépő kutató tudós nagy számú felfedezéséről és kutató útjairól nemcsak a szakköröket értesítette tudományos közleményeiben, hanem mint kiváló író, gazdag megfigyeléseit és benyomásait a nagyközönség számára is közzétette. Munkái közül többet idegen nyelvekre is lefordítottak. E művek legnagyobb részének már címe is felkelti a kíváncsiságot, mert az olyan cím, mint Galápagos, vagy a világ vége, meseszerű kalandot ígér s ez a mű valóban olyan megfigyeléseket közöl, melyeket költői lélek örökített meg. Hasonlóképpen a Dzsungelben, az Arcturus kaland, a Nap útja mind olyanok, melyeket a bírálat elragadtatással fogadott. Hogy mindeme műveit megírhatta, abban bizonyára angolszász-normann származásának, a viking örökségnek is része van. Ez tette világjáróvá. Körülutazta a Földet, felszállt a levegőbe, járt a forróöv őserdeiben, megfordult a sarkok vidékén, bejárta úgyszólván mind az öt világrész magas hegységeit s mint a természet rajongója, mindenünnen szeretettel telt szívvel, tudásban gyarapodva tért vissza. Beebe e műve előszavában Önvédelem címen azt írja, hogy a tudós részére a természet nemcsak a tények leggazdagabb tárháza, hanem egyszersmind értékelés és élvezetek kimeríthetetlen forrása". Egy Beebe-stílusú természetvizsgálónak ezt a vallomását külön is hangsúlyoznunk kell, mert ez nemcsak az egész műnek vezérfonala, hanem ma ugyanezt hirdeti a természetvizsgálóknak nagy száma is. Az értékelés szerényebbé, de nemesebbé is teszi a tudóst. Ezt ma, amikor még mindig sokan a létért küzdő törtetőt, a mással nem törődő, rideg észembert tartják a természetvizsgáló megtestesítőjének, homloktérbe kell állítanunk.