A nyilvános istentisztelet [antikvár]

A megelőző kiadás gyökeres átdolgozása alapján készült munkám negyedik kiadása. Egyes fejezeteket (az egyházi énekről, a szentmise áldozati jellegéről, a címzetes apátok főpapi jelvényeiről, a liturgia fejlődéséről) részint kibővítettem, részint az újabb kutatások és megállapítások alapján teljesen átdolgoztam. Mindenütt tekintettel voltam az 1923 óta megjelent római döntvényekre is. Két új fejezettel is bővítettem munkámat. Az általános részhez egy új fejezetet adtam : Általános szabályok a liturgikus cselekmények végzéséről és függelék gyanánt ismertetem a mai liturgikus mozgalom eredetét, célját, irányát, eszközeit. Sajnos, szemeim nagyfokú elgyengülése megakadályozott abban, hogy a legújabb liturgikus irodalmat pontosan figyelemmel kísérjem. Kérésemre azonban egykori kedves tanítványom, dr. Halamka Gyula kegyesrendi hittudományi tanár helyettem a legújabb liturgikus irodalom idézésével kiegészítette munkámat. Ugyancsak ő végezte a korrektúrát, valamint a Név- és Tárgymutató összeállítását. Mindezekért e helyen is hálás köszönetemet fejezem ki Halamka tanár úrnak. A Nyilvános Istentisztelet negyedik kiadása egyetemi tanári működésem befejezése, pecsétje. Amit 27 éven át hirdettem a kathedrán, azt óhajtom e könyv révén hirdetni annak a papi nemzedéknek is, melynek már nem lehetek tanára : a liturgia tiszteletét, nagyrabecsülését, szeretetét, mely az igazi vallásos élet forrása és élesztője. Budapest, 1933 január 15.